Rovarok Magyarlukafán

Kék fadongó (Xylocopa violacea)Minden fényképet és videót Magyarlukafán vagy környékén készítettünk, hacsak másképp nem jelöljük
Lehetlenség itt minden rovarfajt említeni, de szeretnénk néhány érdekes fajt bemutatni, ami Magyarlukafán található.
A nappali lepkékkel és a szitakötőkkel két külön oldalunk foglalkozik részletesebben.
Bogarak
Szarvasbogár Lucanus cervus
A szarvasbogár júniusban és július elején gyakran látható az erdőkben és a faluban is. A hím estefelé aktívan repül és a nagy, agancsszerű felső állkapcsáról ismerhető fel. A kisebb nősténynek nincs agancsa és nem szívesen repül, inkább a föld felszínén találkozhatunk vele.
Orrszarvúbogár Oryctes nasicornis
Az orrszarvúbogár nagyon látványos bogár, de Magyarlukafán sokkal ritkább mint a szarvasbogár.
Havasi cincér Rosalia alpina
Még egy nagy és ritka faj. A havasi cincér lehet a legszebb európai bogár. Magyarlukafán főként júliusban találkozunk vele. A havasi cincér nappal aktívan repülő bogár, főleg napos időben.
Aranyos rózsabogár Cetonia aurata
Feltűnő bogár, ami nem egyszer tömegesen jelenik meg a magas vadvirágokon. Csak napsütéses időben repül.
Sokpettyes virágbogár Oxythyrea funesta
A virágokon rendszeresen látható bogár, ami kisebb a rózsabogárnál, de hasonlóan viselkedik.
Májusi cserebogár Melolontha melolontha
Már nem számít gyakorinak.
Kis szentjánosbogár Lamprohiza splendidula
Lebegő fényeinek különleges látványát júniusban mintegy tíz napig, az éjszaka első óráiban élvezhetjük. Hímek és nőstények egyaránt világítanak. A nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek. A hímek pedig kis bogarak, és repülve keresik a fűben várakozó nőstényeket.
Mezei futrinka Carabus granulatus
A legszebb futrinka Magyarlukafán.
Mezei homokfutrinka Cicindela campestris
Szép, váltakozva futó és repülő bogarak. Nehezen megközelíthetők. Inkább tavasszal figyelhetjük meg őket homokos erdei ösvényeken.
Verőköltő bodobács Pyrrhocoris apterus
Ez a piros, fekete mintázatú bogár nagy számban jelenhet meg Magyarlukafán.
A Fő utcában élvezi a legkedvencebb táplálékát, azaz a hársfa lehullott levelét és termését.
Imádkozó sáskák
Európai imádkozó sáska Mantis religiosa
Ezek a lenyűgöző kis állatok nem ritkák Magyarlukafán, de a felnőtt példányok csak augusztus közepén jelennek meg és szeptember közepéig figyelhetők meg.
Tücskök
Mezei tücsök Gryllus campestris
Magayarlukafán éjjel még élvezhetjük ciripelésüket (májustól szeptember végéig).
Éjjeli lepkék
Tölgy-selyemlepke Antheraea yamamai
Hatalmas lepke érdekes történettel.
Ez Európa legnagyobb (éjelli) lepkéje. Főként augusztusban figyelhető meg. A tölgy-selyemlepke Japánból származik. Az első vadon élő lepkéket 1870 körül figyelték meg Szlovéniában, amikor néhány példány megszökött egy selyemgyártó műhelyből.
SzitakötőkBővebben...
Laposhasú acsa Libellula depressa
A lapos potroha miatt könnyen felismerhető szitakötő. Elsősorban júniusban gyakori a kisebb vizeknél (pocsolyák, kisebb tavak) az erdők és mezők szélén.
Kisasszony-szitakötő Calopteryx virgo
A kisasszony-szitakötő változatos felépítésű élőhelyet igényel: tiszta, gyorsabban, illetve lassabban áramló mederrészletekkel, napsütötte és árnyékolt partszegélyekkel, elég sok vegetációval.
Sávos szitakötő Calopteryx splendens
Lásd a kisasszony-szitakötő szakaszát.
Vadméhek
Közönséges nagybajszúméh Eucera longicornis
A hím nagybajszúméh csápja feltűnően hosszú. Nehéz összetéveszteni más fajjal.
Kék fadongó Xylocopa violacea
Európa legnagyobb méhfaja. Feltűnő, a mérete miatt, de azért is mert nagyon szép kék színű szárnya van. Szelíd állat, nem különösebben agresszív.
Skorpiólegyek
Közönséges skorpiólégy Panorpa communis
A skorpiólegyek kapták a nevüket a hím hosszú farkának vége miatt, ami hasonlít a skorpió farkához. Tulajdonképpen a nemi szervekről van szó és az állat teljesen ártalmatlan.
Pöszörlegyek
Szegélyes pöszörlégy Bombylius major
A virágok előtt lebegve szívogatnak nektárt, mint a kolibrik.
Útonállók
Tavaszi útonálló Priocnemis perturbator
Az útonálló kis darázsfaj. Tápláléka nektárból áll. Akkor miért kapta a félelmetes nevét?
Azért, mert a nőstény nagy pókokra vadászik. Nem öli meg, hanem csak megbénítja őket egy jól célzott szúrással. Aztán petéjét a pókra helyezi el és fészkébe cipeli a pókot. Amikor kikel a lárva táplálkozik a még élő pókból. A tavaszi útonálló elsősorban a földi farkaspókra (Trochosa terricola) vadászik, amint látható a fényképen és a videón.